Víz

Ez immár az ötödik ajándékba adott szó, amelynek személyes értékét megosztom veled. Megmutatom, mit jelent számomra a víz.

Kézmosásnál a kezem, tusolást követően a testem gyakran hagyom megszáradni, nem törölközöm meg. A törölközést mindig durva, erőszakos rítusnak tartottam, míg a száradás természetes kapcsolat a vízzel.
Lehet ezért ostobának vél valaki, mer sokkal hosszabb ideig tart száradni, mint megtörölközni, de éppen ebben rejlik a dolog lényege. Az tetteket nem akarom felgyorsítani, mert elvész az öröm és a harmónia.
A víz az életelemem, a második életterem, a kedvenc italom, a legtisztább mosószerem. Majdnem mindenem.
Ha a vízről beszélek azonnal megszomjazom és rögtön innom is kell - akárcsak most. Ekkor állandóan gyerekkorom nyári szünetei jutnak eszembe, amikor egész nap játszottunk, rohangáltunk, kerékpároztunk, csavarogtunk a környékbeli srácokkal. Szó szerint reggeltől estig. Ez nagy könnyebbség lehetett jó anyámnak. :-)
Csavargás és a játék heve közben iszonyatos szomjúság jött ránk, amelyet olykor a patak vízéből, máskor a kukatároló slagjából oltottunk, de legtöbbször felszaladtunk és a fürdőszoba jéghideg csapvizét nyakaltuk perceken át. Degeszre ittuk magunkat. Akkor szinte mozdulni sem tudtunk. Kellett várnunk 5-10 percet, mire "újrainstalláltuk" magunkat. De finom is volt az a karsztvíz Egerben! Azóta is azt a vizet keresem mindenhol, de reménytelen.

Víz alá bukni a legjobb közeg az ember számára. És bármennyire hihetetlen, a legtermészetesebb. Ebben a közegben kezdtük életünket, a biztonságot jelentő liquid szférában. Amely körbevesz, átölel bennünket, szinte súlytalanul lebeghetünk benne és korlátlan szabadságot biztosít számunkra.
Talán ezért imádok a víz alatt úszni. Mindegy, hogy tenger, óceán, folyó, tó vagy medence, csak merüljek el benne.
Vannak ezzel kapcsolatban visszatérő álmaim is, amelyek mind a vízalatti világgal kapcsolatosak.

A merülés és víz alatti lubickolás mellett az úszás az, amely elcsábít bárhol legyek is. Egy kanál víz is elég, hogy fejest ugorjak bele.:-)

A víz, akárcsak a tűz éltető elemünk, de el is veheti életünket. Ismerni kell, Tudni kell vele bánni. Alázattal kell megközelítenünk, és akkor szomjunkat oltja, tisztán tart, élvezetünkre szolgál.
Ha viszont felelőtlenül alábecsüljük tulajdonságait, könnyen végzetünkké válhat.

Ismerünk ennél csodálatosabb anyagot?

Inkább vagyok víz, mint ember.
Valójában sok víz, kevéske föld és mérhetetlen energia vagyunk. Mint minden ezen a Földön. Akkor miért hisszük, hogy többek vagyunk más életeknél?